Tükrök a szántóföldeken: Mit üzennek a tavaszi vizek és az, ahogy bánunk velük?

Tél végére a Csallóközben megszaporodnak a szántóföldi mélyedésekben meggyűlő vizek. Tiszavirág-életű tavak ezek, melyek a nyár elejére teljesen kiszikkadnak. Addigis azonban az intenzív művelésnek alávetett tájban fontos szerepet töltenek be.

Egyes madárfajok számára – mint például a bíbic – ideális fészkelőhelyek is lehetnének. Számos veszélyeztetett békafajnak, puhatestűnek és sok más élőlénynek ezek a kis foltok jelentik az igazi Aranykertet.

Ők a táj ökológiai stabilitásának tükrei. Ha beléjük nézünk, nemcsak a felhőket pillanthatjuk meg, hanem a Csallóköz egykori vizeinek töredékeit.

A gazdálkodók azonban nehézséget látnak bennük, és amint felszárad a víz a laposok aljában, a gépek megindulnak, hogy felszámolják az aprócska mozaikszerű „aranykerteket”. Így homályosítjuk el a táj tükreit és veszejtjük el annak a lehetőségét, hogy a természet valódi szolgáltatásokkal, a biodiverzitás erejével segítsen bennünket és tegye elviselhetőbbé az aszályokkal sújtott hónapokat.

Minden megőrzött vízfelület egy-egy lépés a táj ellenálló képessége felé. Jelenlétük nem hiba a rendszerben, hanem jövőnk biztonságának egyik záloga.

Úgy látjuk, egyre égetőbb szükség van a szemléletváltásra. Az idén magyarországi és csehországi partnerekkel pályázati kérelmet nyújtottunk be a Visegrádi Alap felé. Kedvező elbírálása esetén alkalom nyílik majd arra, hogy a hazai döntéshozókkal, gazdákkal és más szakemberekkel áttekintsük és megvitassuk a nemzetközi tapasztalatokat és a jó példákat, amelyek biztosíthatják az egészségesebb és stabilabb ökológiai környezetet régiónkban.