Maradj velünk fecske!

A Vasárnap családi magazinnal karöltve társulásunk kampányt, közösségi összefogást kezdeményez annak érdekében, hogy a drasztikusan, felére csökkent fecskeállomány ne tűnjön el végleg a településeinkről. Hiszen a kultúránkhoz tartoznak: az irodalmunk, versek, mesék, elbeszélések, közmondások állandó szereplői. Kiemelkedően fontos fajok az élővilágban. Szegényebbek lennénk a csivitelésük nélkül. 

Miért lett kevesebb a fecske?
A fecskepopuláció drasztikus csökkenése több, egymásra épülő okra vezethető vissza. Megváltozott az ember életmódja, tájhasználata. A falvakban a múlt században még több portán tartottak tehenet, az istállók kialakítása pedig lehetővé tette, hogy a füsti fecskék háborítatlanul, biztonságos helyen fészket rakjanak. Nem mellesleg az állattartás a rovarvilágot is vonzotta.

A háztáji gazdálkodás megszűnésével párhuzamosan egyre nagyobb területeket betonoztak, aszfaltoztak le a településeinken, sokszor mutatóban sem maradt sárlelőhely a fecskéknek (nemcsak a füsti-, hanem a molnárfecskéknek sem) a fészeképítéshez. A kanálisok lankás, természetes, agyagos partjait lebetonozták, mesterségesen átalakították. Eltűntek a falvak határában a tocsogók, a vizes élőhelyek, ahol a fecskék a táplálékukat gyűjthették.

Ha mindez ez nem lenne elég, a mezőgazdaság is gyökeresen átalakult. A területalapú támogatás arra kényszerítette a gazdákat, hogy minden négyzetmétert beszántsanak és intenzíven hasznosítsanak. A kártevőkkel szemben sérülékeny, óriási méretű monokultúrákban bevett gyakorlat lett a rovarirtószerek használata. Ezek az inszekticidek pedig válogatás nélkül irtanak mindent. Nemcsak az adott tábla kértevőit, hanem a fecskék teljes táplálékbázisát táplálékait is. A ráadásul a rovarirtó szerek a fecskék szervezetében is felhalmozódhatnak, ami már önmagában a vesztüket okozhatja.

A fecskék életlehetőségét tekintve ezek nagyon drasztikus változások. Az ember redukálta a tájat, a biodiverzitást a nagyüzemi, monokultúrás növénytermesztéssel, eközben elvonta a vizet a földekről és megváltoztatta a mikroklímát. Eltűntek a madarak sárnyerőhelyei a fészeképítéshez. Az istállók megszűnésével, az épületek átalakításával és bizony gyakran az emberek ellenséges hozzáállásával a lehetséges fészkelőhelyek is beszűkültek. A rovarirtószerek a táplálékforrást csökkentették. Ha mindez nem lenne elég, a klimaváltozás hatására is tömegesen pusztulhatnak a fecskék egyre gyakoribb hidegbetörések már önmagukban a fecskék tömeges pusztulását okazhatját.

Miről fog szólni a kampány?
A Vasárnap magazinban bemutatjuk, hogyan lehet műfészkeket készíteni, és hol, milyen mennyiségben érdemes kihelyezni őket. Mi is az a fecskepelenka? Milyen az ideális fecskeház és hogyan állítható össze? Hol és hogyan tudunk könnyen, hatékonyan sárlelőhelyet kialakítani a madaraknak? Mit tehetünk akkor, ha a tartós hidegben legyengült fecskékbe botlunk? Lehetőségeinkhez mérten, az olvasók segítségét kérve megpróbálja felmérni a dél-szlovákiai fecskeállományt, kialakítani egy „fecskeőrhálózatot” és létrehozni egy folyamatosan frissíthető online fecsketérképet. Ezzel a közösségi összefogás egy tudományos információs bázis alapja lenne. A magazin arra kéri a gyerekeket, készítsenek rajzokat a fecskékről és küldjék be szerkesztőségbe. Az olvasókat pedig arra, hogy osszák meg mindenkivel a fecskékhez fűződő történeteiket.